https://danielantal.eu/hu/tag/translations/translationsWowchemy (https://wowchemy.com)huWed, 27 May 2026 14:00:00 +0200https://danielantal.eu/media/icon_hub9491570ac57158c0eeecc95c95b13e5_20247_512x512_fill_lanczos_center_3.pnghttps://danielantal.eu/hu/tag/translations/https://danielantal.eu/hu/event/2026-05-27-pont-forditva/Wed, 27 May 2026 14:00:00 +0200https://danielantal.eu/hu/event/2026-05-27-pont-forditva/<p>Az előadás az archívum mint folyamat, mit tartalmaz a gyűjtemény, hogyan teszi láthatóvá az fordítói munkát kérdéseket járja körbe az észt, magyar, finn finnugor gyűjtemények példáján keresztül. Ezekbe a gyűjteményekbe több mint másfél száz éve – eltérő dokumentáltsági megfontolásokkal, a korszakre jellemző eltérő nyelvi standardokkal kerültek mari, szetu, võro, udmurt, moldvai magyar „csángó” anyagok. Általában a gyűjtemény fő nyelvén, gyakran fonetikus átírásban, úgy, hogy az a téma mai szakértőinek, vagy az örökség igazi gazdáinak sem érthető.</p> <p>A <code>Finnuogor Adatmegosztási Térben</code> különféle szervezési, közösség-bevonási, szakértői, nyelvészeti módszerekkel segítjük ezeknek a gyűjteményi tételeknek a leírását olyan módon, hogy az eredeti etnolingisztikia csoportok számára is érthető legyen, és képesek legyen azokat érdemi módon használni és kijavítani. Mindez jelentősen növeli a gyűjtemény értékét: kijavíthatóvá tesz alapvető félreértéseket, hiányosságokat, és közben összekapcsolja a halott archívumot a ma élő kulturális örökösökkel.</p> <p>Az elődásban a <code>Finnuogor Adatmegosztási Tér</code> Wikibase alapú, többnyelvű, strukturált gyűjteménykező és lexikograkai kiegészítésekkel felruházott infrastruktúráján keresztül, konkrét gyűjteményi problémákon mutatjuk be a fordítás jelentőségét, az újrafordítás szempontjait, illetve a gépi olvashatóságot szolgáló, konrollált névterek használatára épülő metaadat-gazdagítást. Különösen fontos a munkánkban gyűjteményképző köznevek és tulajdonnevek változatainak többnyelvű speciális szótárakba, névterekbe és tezaurusokba rendezése. Példánk egyrészt megmutatja, hogyan válhat így például Jankó János vagy Bán Aladár több országban (pl. Néprajzi Múzeum, Észt- és Finn Nemzeti Múzeum) szétszórt kutatói hagyatéka egyesíthetővé, de azt is, hogy miként gazdagítható a magyar néprajz megalapozó kutatóinak leírásai a 21. század számára releváns, helyi tudással.</p> <p>A Levéltári források a fordítás- és fordítótörténeti kutatásban című műhelykonferencia azt vizsgálja, milyen szerepet játszhatnak a különféle archívumi és gyűjteményi források a fordítók, fordítói életutak, szakmai kapcsolathálók és fordítási gyakorlatok történeti feltárásában. A Pont Fordítva Kutatócsoport rendezvényének előadásai kézirattári, muzeális, könyvtári és digitális archívumok anyagaira támaszkodva mutatják be, miként nyithatnak új kutatási perspektívákat a hagyatékok, levelezések, intézményi dokumentumok, hangzó archívumok és strukturált adatbázisok a fordítástudomány és a fordítástörténet számára.</p> <p>A konferencia első szekciója egyéni fordítói pályákra, szakmai kapcsolatokra és személyes dokumentumokra összpontosít. Az előadók többek között a Babits–Török Sophie-hagyaték fordítói vonatkozásait, Tarczay Gizella elfeledett, több nyelvi és kulturális közeg között mozgó életútját, valamint Kereszty István és Veress Endre levelezésén keresztül a zenei műfordítás történetének kevéssé ismert fejezeteit mutatják be. Az előadások közös kérdése, hogy miként rajzolódnak ki fordítói döntések, szakmai önértelmezések és kulturális közvetítői szerepek a személyes és intézményi archívumok dokumentumaiból.</p> <p>A második szekció az archívum fogalmának tágabb, intézményi és digitális értelmezése felé nyit. Az Európa Könyvkiadó oral history-anyagai, Nagy Ernő műszaki hagyatéka, valamint többnyelvű tudásgráfokra és metaadat-gazdagításra épülő kortárs archívumi gyakorlatok egyaránt azt mutatják meg, hogy a fordítás nemcsak szövegek közvetítésében, hanem kulturális örökségek leírásában, rendszerezésében és újraértelmezésében is meghatározó szerepet játszik. A konferencia így a történeti forrásfeltárás és a digitális bölcsészet metszéspontjában kínál fórumot a fordításkutatás módszertani és forráselméleti kérdéseinek közös újragondolására.</p> <h2 id="program">Program</h2> <p>14:00–15:30 - Hagyatékok, fordítói pályák, levelezések</p> <p>Megnyitó: Scheibner Tamás</p> <ul> <li> <p>Földesi Ferenc (OSZK Kézirattár): Üzletfelek – pályatársak – barátok. Fordítói viszonyok Babits és Török Sophie hagyatékában</p> </li> <li> <p>Mészáros Andor (ELTE BTK Történeti Intézet): Egy karrier nélküli fordítótehetség, Tarczay Gizella</p> </li> <li> <p>Illyés Boglárka (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Könyvtár): Kereszty István levelei ifj. Veress Endréhez a zenei műfordításról</p> </li> </ul> <p><em>Vita</em></p> <p><em>Kávészünet</em></p> <p>16:00–17:30 - Intézményi archívumok, szótárak, metaadatok</p> <ul> <li> <p>Kemény Aranka (MNMKK PIM): Az Európa Könyvkiadó szellemi műhelye. Tematikus interjúsorozat mint a beszélő archívum része</p> </li> <li> <p>Szőts Zoltán Oszkár (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum): Űrkutató, aviatikus és műszaki szótárak szerkesztője – Nagy Ernő hagyatéka a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum archívumában</p> </li> <li> <p>Antal Dániel (Reprex &amp; Amszterdami Egyetem): Fordítástól a metaadat-javításig: a finnugor rokon népek örökségeinek archívumi láthatósága egy többnyelvű tudásgráfban</p> </li> </ul> <p><em>Vita</em></p> <p><em>Zárszó</em></p>