A közintézmények újrahasznosítható információinak piaca Magyarországon

Vezetői összefoglaló: A közintézmények újrahasznosítható információinak piaca Magyarországon

A tanulmány elvégezte az újrahasznosítható hazai közintézményi információk körének piaci felmérést. (A felmérésben az önkormányzati közintézményi kör nem szerepelt.) A felmérés eladói és vevői interjúk, kérdőívek, közérdekűadatkérések, illetve a közintézmények költségvetési terveinek és beszámolóinak, illetve a cégnyilvános adatok ésa vállalkozások beszámolóinak elemzésével készült. A hazai empirikus adatokat más, a világ- és európai piacra,illetve egyes országok fejlett piacaira készült empirikus piacelemzések adataival vetettük össze. A felmérés nem tartalmaz megbízható adatokat a hazai bíróságokra nézve, mivel teljes mértékben elzárkóztak a felmérésbenvaló részvételtől.

A piacelemzést a témában az Európai Unió megbízásából végzett ún. MEPSIR-kutatással való összevethetőségérdekében hat információs körre: a jogi, üzleti, meteorológiai, földrajzi, társadalmi és közlekedési információkkörére végeztük el. Minden információs körben közintézményi értékesítőktől és vevőktől is szereztünk elsőkézbőlszármazó információkat.

• Magyarországon a közintézmények információs vagyonának újrahasznosítása a világ többi országáhozképest közepesen fejlettnek, az Európai Unió országaihoz képest fejletlennek tekinthető. Magyarországon aközintézmények információinak további hasznosítására vonatkozó PSI irányelv legtöbb rendelkezése nemérvényesíthető, illetve nem érvényesül, ami az adathasznosítást megnehezíti, megdrágítja, illetve azújrahasznosító szervezeteket a jogorvoslat nélküli közintézményi döntéseknek kiszolgáltatottá teszi.

• A 2003/98/EK PSI Irányelv átültetésének hiányosságai miatt a gazdasági kényszerűség, illetve egyes kormányzatiintézkedések hatására a közintézményi információk újrahasznosításának minden általunk vizsgáltinformációs körben kialakult piaca van. Egyes esetekben a piac mérete Magyarország lakosságának ésnemzeti jövedelmének megfelelően az európai átlag közelében van (például meteorológiai információk), másesetekben attól messze elmarad (például céginformációk).

• A magyar jogrendszerben a PSI szabályok (2019-től az EU ezeket Open Data szabályoknak nevezi)hiányában a információs szabadságjogok érvényesítése (aközérdekű adatok megismerésének és terjesztésének joga) gyakran konfliktusba kerül az üzleti vagytudományos célú, nagybani adathasznosítás érdekeivel. A szabályozatlan piaci helyzet a nagybanihasználókat az információs szabadságjogok érvényesítésének költséges és nem praktikus csatornájába,vagy korrupciós csatornákba tereli. Ez az információs szabadságok érvényesítésében érdekelt felek, aközintézmények és az újrahasznosítók között állandó érdek- és értékkonfliktust hoz létre.

• A közintézményi adatok újrahasznosításának nehézségei (rossz minőség, kiszámíthatatlan jogi és árazásigyakorlat, szavatosság és számlapanaszok kezelésének hiánya, magas árak) megnehezítik a magashozzáadott értékű végfelhasználói információs szolgáltatások terjesztését.

A végfelhasználók ár- és jövedelemrugalmassága ugyanis nem alacsonyabb, mint azokban a hasonló fejlettségű országokban, ahol aközintézményi adatok az újrahasznosíthatók számára olcsóbban, megbízhatóbban és nagyobbmennyiségben állnak rendelkezésre. Így a magas költségek egyes termékek piacra vezetését, vagy piacontartását nem teszik lehetővé.

• Kutatásunk során szinte minden információs körben olyan érdekkonfliktusokat, etikailag vagy jogilaghelytelen gyakorlatokat tártak fel, amelyek a közintézmények és az újrahasznosítók személyi állományátszemélyesen érdekeltté teszik a jelenlegi szabályozatlan piac fenntartásában. Egyes közintézményektől nempiaci tranzakciók keretében — lényegében ingyen, gyakran egyéb ellenszolgáltatásért —, több, a végfelhasználói piacon vagy tudományos kutatásokban értékesíthető adat cserél gazdát, mint a számlázott,piaci tranzakciók körében. Ez a közintézményi körnek igen jelentős veszteséget okoz, és elsősorban aszéles termékpalettával, jelentős ügyfélkörrel rendelkező nagy újrahasznosítók számára okoz nemzetközi éshazai versenyhátrányt.

Kutatásunk előzetes adatai hasonló mértékű túlbecslést mutatnak Magyarország esetében is. Így a MEPSIR „maximum” értékeit valószínűtlen túlbecslésnek, a MEPSIR „valószínű” értékeit pedig jelentősen túlbecsültnek tartjuk. Mindent figyelembe véve az általunk reálisnak tartott magyar közadatvagyon piacelsődleges (primer, közvetlen) értékesítési része mintegy 10-15 milliárd forint, az újrahasznosítás piaca 20-40 milliárd forint lehet.

• Összességében a fejlettebb piacok adatai, az újrahasznosítók közlései és egyes végfelhasználóimegkérdezések alapján az újraszabályozás esetén egy egyszeri, 3-4 éves távlatban mintegy százszázalékos, majd azt követően az ország gazdasági növekedésének megfelelő mértékű, a nemzetközigyakorlatnak megfelelő növekedési ütemet tartunk elérhetőnek. Ez összességében mintegy 10-20 milliárd forintos ÁFA bevételt, illetve néhány milliárdos személyi jövedelmadó, társasági nyereségadó és iparűzésiadó bevételi többletet teremthet, ami bőségesen ellensúlyozná a néhány alulfinanszírozott, és ezért a PSI irányelvvel ellentétes árazási gyakorlatot folytató közintézmény költségvetésének újratervezését (pl. OMSZ, FÖMI, IRM Cégszolgálat — ma kormany.hu céginformációs szolgálat ). A növekedés egyik forrása az igen jelentős — vélhetően a tiszta piac méretétmeghaladó — feketepiac részbeni kifeherédéséből, másrészt a jobb adatelérés miatt a nyugat-európai és észak-amerikai, illetve kelet-ázsiai feljett országokban már piacra vezetett termékek hazai bevezetésénekforgalmából származna.

Tanulmányunk második részében a piac újraszabályozására teszünk javaslatokat. Ennek keretében hangsúlyozottan kitérünk az információs szabadságjogok érvényesítése (közérdekű adatok megismerhetőségeés terjeszthetősége) és a közintézményi információk újrahasznosítása, további hasznosítása közöttiérdekkonfliktus feloldására, a két jogintézmény minél teljesebb és átjárhatatlanabb szétválasztására.

• Javasoljuk, hogy a PSI Irányelv átültetése a Levéltári törvény, a Számviteli törvény, az Államháztartásról szóló törvény, az Ártörvény, a Versenytörvény, illetve az Illetéktörvény fogalmi készletének ésrendelkezéseinek módosításával készüljön el, az adatvédelmi szabályozástól elkülönítetten. Ettől függetlenülhelyesnek tartanánk a közérdekű adatok fogalmi körének pontosítását és szűkítését a két jogintézményminél biztosabb elkülönülése érdekében.

• Javasoljuk, hogy a PSI Irányelv végrehajtására új intézményt ne hozzanak létre, hanem a jogorvoslat ésárfelülvizsgálat már meglévő intézményeire telepítsenek kevés pótlólagos hatáskört.

• Javasoljuk, hogy a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központ, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alkossák meg a díjszámítás és az önköltségszámítás olyan mintaszabályzatait, amelyet aközponti közigazgatás, illetve az állami tulajdonú, a PSI irányelv alanyi körébe tartozó vállalatoknál — a jelenlegi számviteli gyakorlat és szakismeretek szintjén –– azonnal bevezethető.

Tanulmányunk elkészítése során több mint száz közintézménnyel, újrahasznosító és végfelhasználó szervezettelkerültünk kapcsolatba. Ezektől a szervezetektől és az ott dolgozó személyektől sokszor nagyvonalú segítségetkaptunk. A tapasztalatok átadását igyekeztünk leírt interjúk és kérdőívek formájában dokumentálni, de a vevői oldal nagyfokú kiszolgáltatottsága, a helytelen gyakorlatok elterjedtsége miatt sok vállalkozás a dokumentálástnem vállalata. A dokumentált interjúk és kérdőívek álláspontunk szerint így is elégséges információt hordoznakmunkánk ellenőrizhetősége szempontjából, ugyanakkor jelen tanulmány ennél jóval tágabb információs körreépít. Szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki névvel vagy név nélkül, háttérbeszélgetés, interjú vagy kérdőívkitöltése, illetve adatközlés révén segítette munkánkat. A tanulmányban szereplő megállapítások éskövetkeztetések minden esetben ellenőrzött információkon alapulnak, de azok helyességéért nem az információközlők, hanem a tanácsadó a felelős.