A magyar zeneipari szakemberek második felmérése a Cseh Tamás Programiroda (ma már Hangfoglaló) Jogdíjbevételeket Növelő Alprogramjának kutatásához kapcsolódóan történt meg. A zeneipari szakemberek körében az élő zenei rendezvények (koncertek és DJ produkciók), a hangfelvételek, a szerzői munka, a zenei oktatás és nevelés, valamint a zenei támogatások témakörében végeztünk tényfeltáró és értékelő kutatást, amelyben 1088 szakember vett részt.
See English post here
A Cseh Tamás Programiroda ex ante pályázati értékelését egy, nemzetközi fejlesztési környezetben és EU programok előzetes értékelésében használt módszerrel, a 8 mező módszerrel vizsgáltuk. A 8 mező módszer keretében a több mint 10 szakmát képviselő, több mint 70 résztvevő csoportmunkáját a témához értő moderátor, a tanácsadó és segítői irányították. Összesen négy napon, három csoportban, Budapesten és Debrecenben tartottunk ilyen csoportos probléma feltérképező és megoldás kereső műhelyszemináriumokat 2015. áprilisában és májusában. A módszer kifejezetten alkalmas támogatási programok kiírásainak megtervezésére, bővítésére és átalakítására, mert a programalkotáshoz szükséges információkat strukturáltan, a program szakszerű lebonyolításához és monitoringához szükséges elvárt eredmények, eredmény- és hatásindikátorok segítségével kapjuk meg.
A csoport kialakítása azt segíti elő, hogy az egyes programokat többször ellenőrizve rögzítsük: pl. a zenészeket segítő intézkedés költségvonzatát, hasznosságát menedzserek és technikusok is értékelik. A 8 mező módszer sémája a zeneipar esetében[/caption] Az adott problémákat nem panaszként, hanem megváltoztatandó tényként rögzítettük. Például azt, hogy túl kevés olyan magyar lemez jelenik meg, aminek érdemi jogdíjbevétele van, úgy fogalmaztuk meg, hogy jelenjen több üzletileg sikeres magyar album. A problématérkép további pontosítása érdekében a csoportos foglalkozások között online kutatás keretében 1088 zeneipari szakember véleményét kérdeztük meg az első három csoportos szemináriumon kialakult problématérképről és javaslatokról. A szakemberek a problémákat a szükséges anyagi ráfordítások mértéke (fontosság) és az időbeli prioritás (sürgősség) szerint értékelték. Az értékeléseket az első három csoportos foglalkozáshoz hasonlóan, részben átfedő szakértői körrel végeztük el 2015. május 12-én a debreceni Lovardában. A javaslatok megfogalmazásánál, értékelésénél és utólagos áttekintésénél mindig voltak jelen előadóművészek, hang-, fény- és színpadtechnikusok, programszervezők, zenekari és turnémenedzserek és szállítók. Ezzel a módszerrel a széleskörű szakmai konszenzus, a megvalósíthatóság és a reális költségvonzatok megteremtése volt a cél.
A 2. lépésben az elvárt környezetváltozás értékeléseként azt kellett megfogalmazniuk a szakembereknek, hogy a több üzletileg sikeres albumtól milyen változást várnak a saját munkakörnyezetükben. Ebben a példában a zenészek, producerek magasabb előadói- és produceri jogdíjakra számítanak, amit a 7. ellenőrző mezőben ellátunk megfelelő hatásindikátorral: pl. a Magyarországon összesen kifizetett nyilvános előadási jogdíj (Recording Industry in Numbers mutató), vagy a zenészek által kapott összes előadói jogdíj (a zeneipari jelentés keretében felmérendő). Ezeknek az indikátoroknak az ellenőrző értékei a CEEMID adatbázisaiban megtalálhatók. A 3. fejlesztések mezőben megállapítottuk, hogy az adott környezetváltozáshoz szükséges fejlesztési lépések mik lehetnek, és ezek kapcsolódnak a Cseh Tamás Programhoz, esetleg érintetnek-e már meglévő alprogramokat. Ennél a példánál maradva, a Cseh Tamás Programhoz kapcsolódik az elvárt fejlődés, de nem kapcsolódik a mostani alprogramokhoz. Ugyan Induló előadók program keretében el lehet számolni hangfelvétel készítésének költségeit, és bizonyos mértékben azok marketing költségeit is, kiadási költségeket nem. A programnak sem a céljai, sem a pályázóktól elvárt eredmények (eredményindikátorok) terén nem jelennek meg az előadói jogdíjak (és jogdíjelőlegek). A 6. ellenőrző mezőben, az eredményindikátoroknál arra teszünk javaslatot, hogy amennyibe egy alprogramnak célja lesz a sikeres lemezek kiadásának támogatása, az alprogram várható összes nyertese mekkora jogdíjnövekményre fog szert tenni. (Ez annyiban tér el a hatásindikátortól, hogy ott az alprogramban részt vevők és nem részt vevő többiek eredményei is szerepelnek.) A 4. mezőben egyes intézkedések szerepelnek, amelyek konkrét, a Cseh Tamás Program keretében értelmezhető, vagy más fejlesztési kontextusban (pl. állami közpolitika-alkotás keretében) értelmezhető feladatokat tartalmaznak. Ezeket a javaslatokat a későbbiekben két intézkedési csoportba soroltuk. A támogató intézkedések a Cseh Tamás Programiroda meglévő szolgáltatásainak fejlesztését, vagy új pályázati programok szakmai előkészítését jelentik. A pályázati intézkedések a pályázati kiírások megalkotását, bővítését vagy feltételeinek módosítását jelentik. Az előző példánál maradva, megfogalmazódik az „Út az első lemezszerződéshez” intézkedés, ami önálló pályázati kiírásként, vagy a meglévő pályázati kiírások módosítási javaslataként is elképzelhető, sőt, leginkább mindkettőként, hiszen a legtöbb magyar kezdő és már nem kezdő zenésznek sincsen ún. exklúzív lemezszerződése. (Az „exkluzív lemezszerződés” a lemezipar nemzetközileg nagyjából egységes tartalmú, iparági standard, kereskedelmi célú lemezek készítésére és kiadására vonatkozó szerződése.) Az 5. ellenőrző mezőben azokat a pályázati elvárásokat rögzítjük, amit esetleges pályázta kiírása esetén a pályázónak vállalnia kell a sikeres utóértékeléshez.
A követő kérdőívben minden intézkedési elképzelésre rákérdeztünk, azt a résztvevők értékelték, aszerint, hogy önrésszel vagy anélkül szeretnének-e részt venni a programban, és ha igen, milyen jogdíjnövekményt vállalnának, illetve milyen szerződéses garanciákat tudnának felvállalni a támogatási szerződésben. A kérdőívben a válaszolók széles körének alkalma volt további fejlesztési elképzeléseket is megvalósítania, amelyeket a fontosabb hatás- és eredményindikátorokhoz (pl. közönség növelése, jogdíjnövekmény) kötöttünk, és kértünk indikatív költségvetést a saját forrásokra és a várt, külső forrásokra is. Ugyan viszonylag sokan szeretnének részt venni az „út az első lemezszerződéshez” programban, akár mentorálasként, akár anyagi támogatásként fogalmaztuk meg az intézkedést, de a megkérdezettek a lemezekre vonatkozó elképzeléseiket módosítva, saját szájuk íze szerint is megadhatták. Összesen mintegy 460 ilyen projektelképzelést kaptunk, ami alapján elsősorban a pályázati projektek várható önrész- és támogatási szükségletét értékeltük.
A felmérésben a CEEMID Musician Survey 2014 adatainak újrafelvétele is megtörtént, így az élő produkciók, a hangfelvételek, a szerzői munka és zeneműkiadás kapacitásainak, kibocsátásnak, árainak és hozzáadott értékének alapadatai is rendelkezésre állnak a CEEMID Music Development Hungary 2015 Datasetben. A felmérésben partner volt (ábécé sorrendben) az Artisjus, a DJ és Producer Szövetség (Magyar Lemezlovas Egyesület, az EJI, a Hangszeresek Országos Szövetsége, a Hallgass Hazait program, a Magyar Jazz Szövetség, a Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság,a [Mahasz]((http://www.mahasz.hu/), a Magyar Zenészbázis Egyesület, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége és az Öröm a zene program. A felmérés alapján a Cseh Tamás Programiroda ideiglenes kollégiuma számára pályázati javaslatok születtek, illetve egy publikáció alatt álló tanulmány is készült. A Zeneipari Hivatal diákjai közül többen részt vettek a felmérésben és a felmérés módszertana, tapasztalatai és adatai beépültek a szemináriumi foglalkozások közé.
Kapcsolódó
- Délhír: Beleszólhatnak akár a debreceni zenészek is, mire lehessen pályázni (2015. május 1.)
- Recorder Blog - Körvonalazódik az országos könnyűzenei helyzetkép (2015. május 19.)